Iskola és Óvoda felújítás

A projekt címe:

A mezőhéki általános iskola és óvoda felújítása és modernizálása a hatékony integrált oktatásért és a település népességmegtartó erejének fokozása érdekében

Az Európai Unió Bizottsága a Strukturális Alapokból, a Közösségi Támogatási Keretek igénybevételével támogatást folyósít a Regionális Fejlesztés Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentumban részletezett célok elérése érdekében. A pályázati felhívás közzétételét követően benyújtott pályázatok elbírálása a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság által elfogadott és jóváhagyott eljárásrend szerint történt, melynek eredményeképp jelen projekt támogatást kapott.

Szerződő felek

Egyrészről az Országos Területfejlesztési Hivatal szervezeti keretei között működő Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság (továbbiakban: Szerződő Hatóság),

továbbá, a Szerződő Hatóság nevében, Közreműködő Szervezetként,

a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság jár el.

másrészről

cím: Községi Önkormányzat Mezőhék

székhely: 5453 Mezőhék, Felszabadulás út 1.

A szerződés tárgya

Jelen szerződés tárgya A mezőhéki általános iskola és óvoda felújítása és modernizálása a hatékony integrált oktatásért és a település népességmegtartó erejének fokozása érdekében című, ROP-2.3.1.-2004-09-0025/37 azonosító számon nyilvántartásba vett és jelen szerződés 1. sz. mellékletét képező pályázatban leírt projekt (a továbbiakban: Projekt) költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.

A Projekt megvalósításának helyszíne: 5453 Mezőhék, Mártírok út 9/a és 9/b. hrsz. 121/1., Észak-alföldi régió, Mezőtúri kistérség.

A Projekt megvalósításának időbeli ütemezése:

a) A Projekt megvalósításának kezdő napja: 2006.május 31.

b) A Projekt befejezésének tervezett napja: 2006. december 31.

c) Utánkövetési időszak befejezésének napja: 2011. április 21.

d) Ellenőrzési és monitoring időszak vége: 2013. december 31.

A támogatás forrása, összege

A Projekt vissza nem igényelhető ÁFA-val számított összköltsége 41 375 130 Ft, azaz negyvenegymillió-háromszázhetvenötezer-egyszázharminc forint.

A támogatás mértéke a Projekt vissza nem igényelhető ÁFA-val számított költségének 95 %-a, de legfeljebb 39 306 373 Ft, azaz harminckilencmillió-háromszázhatezer-háromszázhetvenhárom forint.

A támogatás összegéből 84,11 %, vagyis 33 060 590 Ft, azaz harminchárommillió-hatvanezer-ötszázkilencven forint az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából származik, 15,89 %, vagyis 6  245 783 Ft azaz hatmillió-kétszáznegyvenötezer-hétszáznyolcvanhárom forint pedig magyar kormányzati finanszírozás. A saját forrás összege 2  068 757 Ft, azaz kétmillió-hatvannyolcezer-hétszázötvenhét forint.

Projektünk átfogó célja településünk hosszú távú lakosságmegtartó erejének növelése az oktatási-nevelési infrastruktúra fejlesztésével, így fokozva településünk humán tőkéjét, mely hozzájárulhat a község felemelkedéséhez, hátrányos helyzetének csökkentéséhez.

Konkrét célkitűzésünk igazodva a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Fejlesztés Operatív Program vonatkozó prioritásaihoz, illetve a 2.3-as kiírás irányelveihez az iskola és az óvoda közös épületének felújítása, a költség-hatékony működtetéshez, az akadálymentességhez, és a gyermekek színvonalas integrált oktatásához szükséges infrastrukturális (tárgyi) háttér, és a 21. századi követelményeknek megfelelő informatikai eszközpark megteremtése.

Közvetlen célcsoportunk jelenlegi és leendő óvodásaink és iskolásaink, de közvetetten érintett a pedagógusokon, szülőkön túl a nyitott iskola jelleg megteremtése által a teljes település lakossága. A Páldi János ÁMK iskolája és óvodája magas kihasználtsággal működik, a 2004/05-ös (tan)évre vonatkozó kapacitáskihasználtsága 81,8%.

A projekt keretében tervezett tevékenységek épület-felújításra és eszközbeszerzésre választhatóak ketté. Az épület-felújítás keretében megvalósul a tető cseréje, felújítása, az épület talaj- és falszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtésrendszer korszerűsítése, illetve az akadálymentesség megteremtése az esélyegyenlőség növelése érdekében. A beszerzés iskolabútorokra, személtető eszközökre, informatikai berendezésekre (és nyelvi laborra), valamint udvari eszközökre terjed ki.

Összességében projektünkkel el kívánjuk érni, hogy a település lakosságmegtartó ereje növekedjen, sikerüljön községünk hátrányos helyzetét tovább enyhíteni, és hosszú távon megfelelő életminőséget biztosítani valamennyi mezőhéki lakosnak.

Átfogó célunk Mezőhék község fejlesztése, a település lakosságmegtartó erejének fokozása, a településen élők életszínvonalának folyamatos emelése.

Célunk az óvodai nevelés és az 1-4. osztályos oktatás megtartása, mely alapeleme átfogó célunk teljesülésének. A nevelés-oktatás megtartásán túl célul tűztük ki az ehhez szükséges infrastruktúra jelentős javítását, hogy gyermekeink számára színvonalas körülmények, még hatékonyabb (integrált) oktatás, és megfelelő informatikai, valamint nyelvi felkészítési háttér álljon rendelkezésre, továbbá biztosított legyen az akadálymentesség.

Mindezek alapján a projekt az NFT és az intézkedés célkitűzéseinek teljes körűen megfelel, hiszen céljaink között kiemelten kezeljük az esélyegyenlőség és a hatékonyság növelésének kérdését, az informatikai és kommunikációs technikai eszközök elterjesztését, az integrált oktatás feltételeinek javítását.

Összességében a projekt jól szolgálja hátrányos helyzetünk csökkentését, településünk hosszú távú fejlődését.

Projektünk közvetlen célcsoportját jelenlegi és jövőbeli óvodásaink és iskolásaink jelentik.

Óvodások 2004. szeptembertől: 12 fő, (2005/06-os tanév: 17 fő).

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 9-en (2005. szeptembertől 13 fő) részesül – 75,0%,

1 fő testi fogyatékos (8,3%);

Iskolásaink 2004. szeptembertől: 15 fő, (2003/04-es tanévben 14 fő) közülük 1 gyermek roma származású (szülői önbevallás alapján) – 6,7%, 7 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban a most befejeződött tanévben: 50%, 1 fő hallássérült, 1 fő testi fogyatékos (13,3%).

Mindezek alapján indokolt mind az akadálymentesség megteremtése, mind a hatékonyság javításának igénye, a célcsoport legalapvetőbb igényeinek kielégítése.

Közvetett célcsoportja, érintettjei a projektnek a nevelők (6 pedagógus) a hatékonyabb munkavégzés terén, a lakosság (414 fő) a „nyitott iskola”, a falu fejlődése, a humán tőke növekedése által, a hátrányos helyzetűek és a munkanélküliek a felemelkedési lehetőség kapcsán.

Mezőhék legnagyobb problémája a település lakosságmegtartó erejének szinten tartása, fokozása, melyhez jelen projekt megvalósítása elengedhetetlenül szükséges. A település lakosságmegtartó erejéhez szükség van a közoktatási intézmények fenntartására, működtetésére. Ha ezek nem működnek megáll, illetve jelentősen csökkenhet a fiatalok Mezőhéken való letelepedése, maradása. Ennek alátámasztására tényként kell megemlíteni, hogy a községből a körzetesítés miatt 1976 és 1990 között 1340 fő költözött el, ekkor elvitték tőlünk az iskolát és a közigazgatást. Tehát az összefüggés alapvető a két tényező között.

Az iskola 1991-től működik újra községünkben, 1993-tól az oktatási és közművelődési funkciók összevonását követően mind az óvoda, mind az iskola az ÁMK (Általános Művelődési Központ) tagja. Az intézmények épületének (mely két korábbi szomszédos épület összekapcsolásával jött létre) állaga – ,,koránál” fogva – bizonyos területeken életveszélyes, komolyabb felújítás nélkül csak jelentős ráfordításokkal üzemeltethető. Problémát okoznak többek között a salétromos falak, a beázó tető, a rosszul szigetelő nyílászárók, és kevésbé korszerű fűtésrendszer. Emellett az informatikai és nyelvi oktatás eszközfeltételei helyben csak részben biztosítottak, valamint fogyatékos gyermekeink megfelelő, 21. századi színvonalú neveléséhez az épület nem akadálymentes, infrastrukturálisan elmaradott.

Intézményeink magas kihasználtsággal működnek, és hosszú távon is a gyermeklétszám növekedése várható. Erre egyrészt a fiatal új betelepülők adataiból, másrészt az elmúlt három évben a településen születettek (2004-ben már eddig 9 kisgyermek született a községben, mely kimagaslóan magas szám a kistérség többi településéhez viszonyítva is, a lakosság számához mérten) számából lehet következtetni. Óvodánkban a következő évre 12 beíratott gyermekünk van, az intézmény kapacitása 13 fő. Iskolánkban – ahol helyben az 1-4. osztályos diákok oktatása folyik, és kapacitása 20 fő – a következő (2004/05-ös) tanévre 15 beíratott tanulónk van, így az óvoda kapacitáskihasználtsága 92,3%-os, az iskoláé 75%-os, együtt a Páldi János Á.M.K. (óvoda + ált. isk.) kihasználtsága 81,8%.

Településünk demográfiai összetétele alapján más környező településekhez képest (pl. Mesterszállás, ahová a körzetesítés idején áthelyezték a településünk gyermekeinek oktatását) fiatalodónak számít, amit tovább fokozhat mind az iskola fejlődése, mind más folyamatban lévő településfejlesztési akciók.

Intézményünkben integrált oktatás folyik jelenleg is, amely jól egészíti ki, részét képezi a „lépésről lépésre” módszeren alapuló pedagógiai programunk megvalósulását, mely községünk esetében a legmegfelelőbb oktatási módszer az alsó tagozatosok megfelelő felkészítésére, arra, hogy új iskolájukban (elsősorban a mezőtúri Rákóczi Ferenc Általános Iskolában), és továbbtanulásuk során megállják a helyüket.

Projektünk egyediségét településünk helyzete, és a komplett oktatási infrastruktúra felújítása adja. A projekt keretében megvalósulhat a 21. századi oktatáshoz-neveléshez szükséges minden tárgyi feltétel (a humán feltételek már jelenleg is adottak, magasan képzett pedagógusaink vannak, akik a szervezett továbbképzéseken folyamatosan frissítik tudásukat; a hiányzó szakemberek pótlása is biztosított, pl.: utazó gyógypedagógus által) mind az óvodában, mind az általános iskolában, így biztosított lesz, hogy már kisgyermek kortól a legkorszerűbb körülmények között nevelődhessenek településünk fiataljai. Mindez jelenti projektünk értéktöbbletét, mivel ilyen összetett intézményfejlesztési program nemcsak a térségünkben, de a megyében sem valósul meg, így mintapéldaként szolgálhatunk más települések számára is.

A projektben tervezett tevékenységek kiválasztásánál két szempontot tartottunk hangsúlyosnak a projekttervezés folyamatában: a célcsoportok szükségleteit, és a költséghatékonyságot, azonban mindezekhez hozzájárul, hogy a projekt hatásai elsősorban hosszú távon jelentkeznek majd, így a tervezési fázisban külön foglalkoztunk a hatások fenntarthatóságával is.

Intézményünk esetében az alapvető probléma az infrastruktúra elöregedése, mely az ebből adódó problémákat maga után vonja, akadályozza az épület költség-hatékony működtetését, egyes esetekben veszélyezteti az oktatási-nevelési munka működését, a gyermekek ellátását. Mind óvodánk, mind iskolánk esetében meg kívánjuk teremteni a 21. századi követelményeknek megfelelő oktatás-nevelés feltételeit, minden tevékenységnél elsődlegesen a gyerekek érdekeit, és igényeit szem előtt tartva. Így a törvényi előírásoknak való megfelelésen túl nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az korszerű informatikai és nyelvi oktatás eszközfeltételeinek megteremtésére, mivel nyelvi és informatikai felkészültség kiemelten fontos a továbbtanulás, a sikeres felnőtt élet megalapozásához, a helyi – olykor nehéz – körülmények közül való kitöréshez.

Valamennyi évfolyamunkon integrált oktatási-nevelési tevékenység folyik, melynek megtartása, továbbfejlesztése elengedhetetlenül szükséges, és projektünk egyik prioritása. Hasonlóan fontos szempont az akadálymentesség megteremtése, mivel jelenleg is van testi fogyatékossággal élő gyermekünk – akit egyébként a környék nagyobb iskolái nem kívántak fogadni. Ezen túlmenően készen kívánunk állni hozzá hasonló helyzetben lévő gyermekek fogadására, mind a települési közösség, mind iskolánk – főként a projekt után – megfelelő háttérként szolgálna nevelésükhöz, képzésükhöz. Így az akadálymentesítéssel a törvényi kötelezettségen túl akár kistérségi szinten készen kívánunk állni a fogyatékossággal élők fogadására, célunk a fogyatékkal élő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek lemorzsolódásának csökkentése, képzettségi szintjük emelése, megfelelő felkészítésük a továbbtanulásra és a felnőtt életre. Fontosnak tartjuk, hogy a továbbtanulási arányszámaink hasonló szinten maradjanak, emellett növekedjen oktató-nevelő munkánk hatékonysága, és minél inkább megvalósuljanak az esélyegyenlőség szempontjai.

Az intézmények környezetének megújításával, kiemelten az általános iskola és az óvoda udvarának oktatási és közösségi célú kialakításával, illetve annak továbbfejlesztésével a korábbihoz képest sokkal jelentősebb szerepet szánunk az iskolának a település közösségi életében. Úgynevezett „nyitott iskolát” kívánunk kialakítani az udvar közösségi célú használatával – sport célokra jelenleg is alkalmas a salakos labdarúgó, illetve teniszpálya –, és az informatika terem megnyitásával. Így a település nyilvánossága számára iskolaidőn túl – a könyvtár mellett az iskola is egyfajta teleházként működhetne, hogy mindenki számára lehetőséget biztosíthassunk az informatikai eszközökhöz való hozzáférésre is.

Természetesen a felújítási és rekonstrukciós munkákat indokolják a költséghatékonysági megfontolások. Az épület szigetelésének elkészítésével, a fűtési rendszer átalakításával, a nyílászárók cseréjével, valamint a tetőrekonstrukcióval jelentősen csökkenhetnek az intézmény működési költségei.

Összességében a célcsoportot segítő tevékenységek kiválasztását indokolja, hogy ezek által biztosítható leginkább oktató-nevelő munkánk és hosszú távon településünk felzárkóztatása, lakosságmegtartó erejének fokozódása, hátrányos helyzetünk leküzdése. Csak a színvonalas környezet megteremtésével és hatékony módszerek alkalmazásával érhető el, hogy gyermekeink megfelelő felkészültséggel nagyobb eséllyel induljanak a továbbtanulásnál, és a felnőtt életük során, így hosszú távon hozzájáruljanak a településünk felemelkedéshez, a közösség életszínvonalának emelkedéséhez.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.